Czerván György hangsúlyozta: a tejkvóta megszüntetése új kihívásokat jelent, de egyben új lehetőség is a magyar tejágazat számára. Rámutatott: alapvetően kiszámítható támogatási rendszerre van szükség, és ez 2020-ig rendelkezésre áll. Szükség van továbbá egy erős szakmaközi szervezetre, ami szintén megvan, amivel a szaktárca kapcsolata szoros - jelezte.
Az államtitkár kiemelte: ugyanakkor fejleszteni kell a feldolgozóipart, amire mintegy 300 milliárd forint áll rendelkezésre a 2015-2020 között elérhető vidékfejlesztési forrásokból.
Emlékeztetett arra, hogy a minisztérium még meg tudta emelni az ágazat közvetlen támogatását: az eddigi 26 milliárd forintról mintegy 50 milliárd forintra emelkedik az éves közvetlen támogatás mértéke. Ez magában foglalja az uniós és a nemzeti forrásokat is. Emellett a tejtermék tanáccsal történt konzultáció alapján létrejön egy 420 millió forintos marketing alap, amely a jó minőségű magyar tej népszerűsítését hivatott szolgálni - fűzte hozzá.
Czerván György fontosnak nevezte az új rendszerben, hogy növeljék a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzéseinek hatékonyságát, például az áfacsalások megállítását a tejágazatban, illetve a gazdaság fehérítését. Úgy vélte, ez utóbbit jól szolgálja az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (ekáer) bevezetése.
A tejkvóta megszűnésével nem lesz semmi, ami korlátozza a tejtermelést az Európai Unióban. Az államtitkár megjegyezte, hogy a tagországok többsége eddig sem használta ki a számára előírt tejkvótát, Magyarország is csak mintegy 75-80 százalékban használta ki a lehetőséget.
ÂÂ (forrás:FM Sajtóiroda, fotó: ibranytej.hu)
